Így lesz a címkén szereplő 100 grammos adatból egy adagnyi fehérje
A csomagolás 100 grammra beszél, a lábosban meg 250 gramm túró van. Egyetlen szorzóval és egy osztással pontosan kijön, mennyi fehérje kerül egy dobozba.
Három szám, és megszólal a doboz oldala
Ritkán főzöl pontosan 100 grammal, a csomagolás mégis szinte mindig ehhez méri magát. Az előrecsomagolt élelmiszerek kötelező tápértéknyilatkozata 100 g vagy 100 ml mennyiségre adja meg az energiát, a zsírt, a telített zsírsavakat, a szénhidrátot, a cukrokat, a fehérjét és a sót, és ezt a gyártó egészítheti ki adagra vetített értékkel. A címkén szereplő szám tehát nem a te ebédedről szól, hanem egy közös nevezőről.
Attól lesz belőle a te adagod, hogy hozzáteszel még két adatot: mennyit használtál fel ténylegesen, és hány adagra osztod a kész ételt. A többi szorzás meg osztás, mindig ugyanabban a sorrendben.
A szorzó, ami elintézi a nehezét
Ne a képlettel bajlódj, hanem egyetlen számmal. Oszd el a felhasznált mennyiséget százzal, és megkapod a szorzót:
felhasznált mennyiség / 100 = szorzó
250 g túrónál ez 2,5. Egy 60 grammos zabadagnál 0,6. Két deci kefirnél, ha a címke 100 ml-re szól, kereken 2. Innen már csak egy művelet marad:
szorzó × a címkén szereplő fehérje = az alapanyag fehérjéje a receptben
Ha a címke milliliterre ad adatot, milliliterrel dolgozz. Tejnél, kefirnél, iható joghurtnál ez a gyakori eset. Sűrű tejterméknél viszont ne váltogass gramm és milliliter között megbízható átváltás nélkül, mert ott már nem számolsz, hanem tippelsz.
Melyik számot másold le a csomagról
Mindig a kezedben lévő termék saját tápértéktáblájából indulj ki. Ne egy tavalyi jegyzetből, ne egy másik márka adatából, és főleg ne abból, amire emlékezni vélsz. A tápértékjelölés átlagértékeket közöl, vagyis eleve van benne szórás, és ezt kár még egy rossz emlékkel is megfejelni.
A táblázatban több sor szerepel, ehhez a számoláshoz viszont csak a fehérje kell. Ha ugyanabból az alapanyagból másik márkát viszel haza, elég ezt az egy sort frissíteni, és újra végigfuttatni a szorzót. Tejtermékeknél, húskészítményeknél, növényi alternatíváknál és kész szószoknál ez tényleg számít, mert márkánként eltérhet az összetétel.
A teljes tál és az egy doboz
A recept fehérjéje az alapanyagokra kiszámolt értékek összege, az egy adagra jutó mennyiség pedig ennek az osztása:
recept teljes fehérjéje / adagok száma = fehérje egy adagban
A hiba szinte mindig itt csúszik be. Valaki szépen kiszámolja az egész tálat, aztán nem azzal az adagszámmal oszt, amennyi végül a dobozokba került. Ha négy dobozt zársz le, akkor négy az osztó. Ha három doboz lesz belőle, és marad egy kóstolónyi a lábosban, dönteni kell: vagy külön rögzíted a kóstolót, vagy újraméred a kész ételt, és a tényleges porciók szerint osztasz. A vágyott adagszám nem adat.
Ezért érdemes végig két sort vezetni: mennyi fehérje van a teljes receptben, és mennyi egy adagban.
Konzerv, lé, lecsöpögtetés
Konzervnél az első kérdés az, hogy a lé az ételbe kerül-e. Ha nem, akkor a lecsöpögtetett, ténylegesen felhasznált mennyiséggel számolj, ne a teljes töltőtömeggel. Ha a csomagolásból nem derül ki egyértelműen, melyikre vonatkozik az adat, ne találj ki pontos értéket. Írd mellé, hogy címkealapú becslés, és legközelebb tedd mérlegre a lecsöpögtetett részt. Egy mérés többet ér, mint három feltételezés.
Ami nem a csomagolásról jön
Nem minden alapanyag érkezik tápértéktáblával. A pultnál kimért hús, a piaci tojás, a kimért sajt vagy a saját kertből származó zöldség mellé nincs 100 grammos adat, amit lemásolhatnál. Ilyenkor sem kell feladni a számolást, csak jelöld másképp: írd a sor mellé, hogy becslés, és azt is, honnan vetted az értéket. Így a receptlapon egy pillantással látszik, mi az, ami a csomagolásról jön, és mi az, amin legközelebb érdemes javítani.
Kerekíts, de következetesen
Mivel a címke átlagértéket ad, semmi értelme tizedesekkel csiszolni egy otthoni receptet. Válassz egy szabályt, például adagonként egész grammra kerekítesz, és tartsd ugyanazt minden receptnél. A következetesség többet ad vissza, mint a látszólagos pontosság: így lesznek a saját dobozaid egymással is összehasonlíthatók.
Számold ki a következő receptednél
A módszer akkor épül be, ha egyszer végigviszed egy valódi főzésen: szorzó, összeadás, osztás a tényleges dobozszámmal. Egy mérleg és egy jegyzetlap elég hozzá, külön segédeszköz nem kell. A porciózás következő buktatóját, a nyers és a kész tömeg keverését készülő útmutatónk veszi végig arról, melyik tömeget írd fel a receptlapra. Hamarosan olvashatod mellette azt is, mit számolj a meal prep dobozban külön és mit egyben, mert összetett dobozoknál ott dől el, hogy egy sorba vagy több sorba vezeted fel az értékeket.
Nehézség: kezdő
Ugrás egy lépéshez 5 lépés
- 1.Másold ki a fehérjeértéket a kezedben lévő termék saját tápértéktáblájából, 100 g vagy 100 ml alapra.
- 2.Írd fel, mennyit használsz fel belőle ténylegesen, ugyanabban az egységben, amit a címke használ.
- 3.Oszd el a felhasznált mennyiséget százzal, és szorozd meg a szorzót a címke fehérjeértékével.
- 4.Add össze az alapanyagok fehérjéjét, így megvan a teljes recept.
- 5.Oszd el a teljes értéket annyi adaggal, amennyi tényleg a dobozokba került, és tartsd magad egy kerekítési szabályhoz.
-
1. lépés
Másold ki a fehérjeértéket a kezedben lévő termék saját tápértéktáblájából, 100 g vagy 100 ml alapra.
-
2. lépés
Írd fel, mennyit használsz fel belőle ténylegesen, ugyanabban az egységben, amit a címke használ.
-
3. lépés
Oszd el a felhasznált mennyiséget százzal, és szorozd meg a szorzót a címke fehérjeértékével.
-
4. lépés
Add össze az alapanyagok fehérjéjét, így megvan a teljes recept.
-
5. lépés
Oszd el a teljes értéket annyi adaggal, amennyi tényleg a dobozokba került, és tartsd magad egy kerekítési szabályhoz.