Két párizsi a hűtőpultban, két szám az összetevőlista elején. A Kifli Delikátesz sertéspárizsi összetevőlistája úgy kezdődik, hogy „sertéshús 51%”, a Pick Harmónia baromfipárizsié úgy, hogy „baromfihús 61%”. A tápértéktábla szerint az elsőben 100 grammonként 11 g fehérje van, a másodikban 13 g. A százalék nem marketing, hanem kötelező adat, és ha tudod, mit számít húsnak a jogszabály, sokat elárul a termékről. Ez a cikk megmutatja, mikor kell a százalékot kiírni, mi számít bele, és mit mondanak a hazai minimumok.
Mikor kötelező a százalék
Az élelmiszerek jelöléséről szóló uniós rendelet, az 1169/2011/EU rendelet 22. cikke szerint egy összetevő mennyiségét kötelező feltüntetni, ha az összetevő szerepel az élelmiszer nevében, vagy a vásárló rendszerint ehhez a névhez kapcsolja. Akkor is kötelező, ha a csomagolás szóval, képpel vagy grafikával kiemeli, vagy ha ez az összetevő különbözteti meg a terméket azoktól, amelyekkel összetéveszthető lenne. A szakzsargon ezt mennyiségi összetevő-jelölésnek, angol rövidítéssel QUID-nek hívja.
A rendelet VIII. melléklete szerint a mennyiséget százalékban kell megadni, és az összetevő felhasználáskori mennyiségének kell megfelelnie. A százalék a termék nevében vagy közvetlenül mellette, vagy az összetevőlistában az adott összetevő mellett állhat. Ezért keresd mindkét helyen: a sertéspárizsinál és a baromfipárizsinál a lista elején áll.
Ha a terméket sütés vagy más kezelés közben víz hagyja el, a mennyiséget a késztermékhez viszonyítva kell megadni. Ha így az eredmény 100% fölé menne, a csomagon azt kell feltüntetni, hány gramm összetevőt használtak 100 g késztermékhez. A szárított húsoknál ezért olvashatsz olyat, hogy 100 g termékhez ennél jóval több nyers hús kellett.
Mit számít húsnak a címke
A „hús” a címkén szűkebb fogalom, mint a hétköznapi nyelvben. Az 1169/2011/EU rendelet VII. melléklete szerint húsként csak az emlősök és madarak vázizomzata jelölhető, a hozzá tartozó zsír- és kötőszövettel együtt, de csak egy határig. Baromfinál és nyúlnál a zsírtartalom legfeljebb 15%, a kollagén és a húsfehérje aránya legfeljebb 10% lehet. Sertésnél ez 30% és 25%, a többi emlősnél 25% és 25%. Ha egy alapanyag ennél zsírosabb vagy több benne a kötőszövet, a húsként feltüntetett mennyiséget lefelé kell igazítani, és az összetevők között a zsírt, illetve a kötőszövetet külön meg kell nevezni.
A csontokról mechanikusan lefejtett hús nem számít bele a hústartalomba. A rendelet szerint saját nevén, az állatfajjal együtt kell feltüntetni, és a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekről szóló előírása is kimondja, hogy a hústartalomba nem számítható be. A Kifli Delikátesz sertéspárizsi összetevőlistájában így is szerepel: „sertéshús 51%”, „ivóvíz”, majd „csontokról mechanikusan lefejtett sertéshús”, sertésszalonna és sertésbőrke. Az 51% tehát csak a vázizomzatot jelenti; a többi állati eredetű összetevő külön sorban áll.
A hazai minimumok
Magyarországon a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 számú előírása, a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet 12. melléklete sok húskészítményre előír egy legkisebb hústartalmat. A név csak akkor használható, ha a termék ezt teljesíti. A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető hatályos szöveg szerint:
| Termék |
Legkisebb hústartalom |
Egyéb feltétel |
| párizsi vagy parizer |
51% |
mellette legfeljebb 10% mechanikusan lefejtett hús, legalább 11,0% összes fehérje |
| virsli |
51% |
mellette legfeljebb 10% mechanikusan lefejtett hús, legalább 11,0% összes fehérje |
| felvágott |
50% |
mellette legfeljebb 10% mechanikusan lefejtett hús |
| formában vagy bélben hőkezelt sonka |
68% |
legalább 15,0% összes fehérje |
Az előírás jelölési fejezete azt is kimondja, hogy a húskészítményeknél a hús mennyiségét meg kell adni, a termék nevében, a név után vagy az összetevők között. Az állatfaj nevéről is rendelkezik: ha a jelölés szerinti hústartalom legalább 70%-a egy állatfajból származik, annak nevét fel kell tüntetni a termék megnevezésében, vegyes baromfinál a „baromfi” jelzőt. Ha egyik faj sem éri el a 70%-ot, a nevében az összes fajt fel kell sorolni, a mennyiségük szerint csökkenő sorrendben. Az előírás alól kivételek is vannak: a más uniós tagállamban jogszerűen gyártott termékekre és az oltalom alatt álló földrajzi árujelzős termékekre nem kell alkalmazni.
A sertéspárizsi ezzel a táblázattal összevetve pontosan a határon van: 51% hús és 11 g fehérje 100 grammban, ami mindkét esetben a legkisebb megengedett érték.
Víz a sonkában
A sonkák összetevőlistájában gyakran a második helyen áll a víz. A rendelet VII. melléklete szerint a hozzáadott vizet a késztermékben lévő tömege szerinti sorrendben kell felsorolni. Az 5% alatti vízmennyiség feltüntetése alóli kivétel a húskészítményekre nem vonatkozik. A VI. melléklet szerint ha egy darab, szelet vagy egész hús látszatát keltő húskészítményben a hozzáadott víz a késztermék tömegének 5%-ánál több, a termék nevében jelezni kell, hogy hozzáadott vizet tartalmaz. Ha a terméket több darabból formázták egybe, a „darabokból formázott hús” kifejezést is fel kell tüntetni.
Két szeletelt sonka webáruházi adatlapja ezt jól mutatja. A Kifli Delikátesz Kométa ízes sonka (a megnevezése szerint formázott, hőkezelt sertéscombsonka) összetevőlistájában 70% sertéshús és 24% ivóvíz szerepel, a Kifli Delikátesz csirkemellsonkáéban 80% csirkemellfilé és 15% ivóvíz. A csomag elejét az adatlap nem mutatja. Ezért, hogy a „hozzáadott vizet tartalmaz” kifejezés hol áll rajta, a boltban a csomagon nézd meg.
Mit árul el a százalék a fehérjéről
Az alábbi öt termék adatai a Kifli.hu adatlapjairól származnak, 2026. október 15-i állapot szerint:
| Termék |
Hús az összetevőlistán |
Fehérje 100 g-ban |
| Kifli Delikátesz sertéspárizsi |
sertéshús 51% |
11 g |
| Pick Harmónia párizsi baromfihúsból |
baromfihús 61% |
13 g |
| Kifli Delikátesz Kométa ízes sonka |
sertéshús 70% |
15 g |
| Kifli Delikátesz csirkemellsonka |
csirkemellfilé 80% |
17 g |
| Kométa kemencés sült csirkemellsonka |
csirkemellhús 83% |
19 g |
Ebben az öt termékben a több hús több fehérjével jár együtt, de ez nem szabály, amire építhetsz. A fehérjét más összetevő is hozhatja: a baromfipárizsi listáján például szójafehérje is szerepel. A sovány hús és a zsírosabb hús pedig ugyanannyi százalék mellett is más fehérjét ad. A százalék arra jó, hogy két hasonló terméket gyorsan összevess, és lásd, mit fizetsz meg. Hogy mennyi fehérjét eszel, azt a tápértéktábla mondja meg, nem az összetevőlista.
A címke fehérjeértéke sem pontos érték: egy megengedett eltérési sávon belül mozoghat. Hogy ez mekkora sáv, a címke pontosságáról szóló cikkünkben írtuk le. Hogy a 100 grammos értékből hogyan lesz egy szendvicsnyi szelet fehérjéje, ebben az útmutatóban számoltuk végig, a címke–adag átváltó pedig el is végzi helyetted.
A következő bevásárláshoz
Ha legközelebb felvágottat veszel, három dolgot nézz meg az összetevőlistán: a hús százalékát, azt, hogy a víz hányadik helyen áll, és hogy szerepel-e rajta mechanikusan lefejtett hús. A fehérjét a tápértéktáblából olvasd ki. Ha a reggeli szendvicsbe keresel fehérjét, a tonhalkonzervet és a csirkemellsonkát összevető oldalunk azt is megmutatja, melyik mennyibe kerül adagra számolva.